Emlékeztek még arra a részre, amikor a gyöngycsibék megismerkedtek Giliszta Gusztival?
Vajon igazi barátok lettek?
És arra a részre, amikor Kukori Kázmér is találkozott vele?
És volt egy “titok”, melyet Kotyi Kata “indított el? Most ismerd meg a folytatást!
😉
Kukori Kázmér megbeszélte a kiscsibékkel, hogy néhány nap múlva elviszik Kotyi Katát kirándulni. Megegyeztek abban, hogy lesz egy titkos meglepetés is, mert bemutatják Giliszta Gusztit Katának. Kázmér már el is kezdte a szervezkedést.
– Kata! Holnapután szeretném, ha elmennénk együtt sétálni. Ráérsz? – érdeklődött Katától.
– Délelőtt vagy délután? – kérdezett vissza Kata.
– Délután.
– Délután az jó lesz, ha a kiscsibéket rábízhatom Röffencs Rozira.
– Jól van, beszéljétek meg! – felelte Kukori Kázmér.
Kotyi Kata elment Rozihoz és megbeszélték, hogy azon a délutánon ő vigyáz a kiscsibékre. Rozi, amikor beleegyezett, akkor már tudta, hogy nem lesz sok dolga a csibékkel. Vajon miért?
– Készen vagy Kata? Indulhatunk? – érdeklődött Kázmér a kirándulás napján.
– Igen! Már készen is vagyok – és már ott is volt Kata, a párja mellett.
– Akkor induljunk! Ma nagyon szép időnk van, ragyogóan süt a nap – állapította meg Kázmér.
– Szerintem is. Lehet, hogy el kellett volna hozni a kiscsibéket is – felelte bizonytalanul Kata.
Kázmér nem szólt erre semmit, mert tudta, hogy hamarosan látja őket…
Séta közben arra lett figyelmes Kata, hogy Pampafű-liget felé haladnak. Eszébe jutott, hogy a csibék kisbarátja Guszti is ott lakik, ezért aggódni kezdett.
– Kázmér! Menjünk más felé, már nagyon sokszor jártunk a Pampafű-ligetnél – próbálta eltéríteni Kázmért.
– Ó, az már régen volt, most szeretném Neked megmutatni, hogy milyen szép lett – érvelt Kázmér és határozottan haladt tovább.
Kata igyekezett úgy helyezkedni, hogy kicsit előbbre legyen, mint a párja vagyis Kukori Kázmér. Úgy gondolta, hogy figyeli Gusztit, és ha veszélybe kerül, akkor meg is védi.
– Ne siess Kata! Menjünk együtt! – próbálta lassításra bírni Katát Kázmér.
– Nem sietek… – felelte tétován Kata és egyre erősebben nézte a talajt, hogy hol is lehet Guszti.
Mivel sehol se találta a kisbarátot, így jobbra-balra is tekingetett, forgolódott… egyszer csak nekiment egy ott felejtett vizes üvegnek. Az üveg felborult és a benne lévő víz Giliszta Guszti földalatti járataiba folyt. Kotyi Kata ijedten fordult az üveg felé, néhány másodpercig nem történt semmi, egyszer csak hirtelen az egyik lyukon megjelent Guszti. Alig kapott levegőt, csak annyit tudott mondani, hogy
– Se-se-segít-setek! – és elfeküdt a lyuk mellett.
Hoppá! Eltűnt a mese vége.
Vajon mi lesz Giliszta Gusztival?
A folytatást csak akkor fogod megtudni,
ha a Játszani jó! mesekönyvet megvásárolod a linkre kattintva. 😉
😉
Jó hírem van! A mesekönyv online változatát is megtalálod itt:
Játszani jó! 1. rész – gyöngycsibés mesemagazin.
Kotyi Kata vagyok, a gyöngycsibék anyukája… 😉
Tetszett a mese gyermekednek? Igen? 😀
Mutasd meg kisgyerekes ismerőseidnek is!
Olvasd tovább a gyöngycsibéim történetét! 😉
Nézd meg a rólunk készült picurka videót is!
Köszönöm!
Újabb jó hír! Létrejött a Mesés gyöngycsibe klub… 😉
Csatlakozz Te is! Ismerjük meg a gyöngycsibés meséket együtt! 😉 Várlak a gyöngycsibéimmel…