Mindannyian kreatívak vagyunk? Ez a kérdés már többször elhangzott ezen a blogon. IGEN! IGEN! És harmadszorra is IGEN! 😀 Íme egy újabb bizonyíték. A mai bejegyzésünk egy kicsit másként szól a gyöngyről, az ékszerekről, a mérnöki pontosságról, a tervezésről és közben megtudjuk azt is, hogy Zsu hogyan lett ékszermérnök…
Át is adom a szót Zsunak…
Szia! Csapó Zsuzsanna vagyok, ékszermérnök és színes egyéniségeknek készítek színes ékszereket.
Azokat a nőket teszem még feltűnőbbé, különlegesebbé, akik a saját stílusukat követik, és nem állnak be a divat által diktált egysíkú, szerintem unalmas sorba.
Joggal kérdezed: mit jelent az, hogy ékszermérnök?
A kezdetektől, kicsi korom óta bennem van ez a kettősség, a vonzódás a fizika, logika, a dolgok működésének megértése felé, mellette a folyamatos alkotási vágy, hogy a semmiből valami szépet hozzak létre. Hogy elkapjon a FLOW. Ez a két irány az életem minden pillanatát átjárja.
Ezért is készültem építészmérnöknek, mert ez a szakma mindkét témát magába foglalja. Végül az öt év egyetem alatt kisült, hogy mégsem nekem való, mert egyszerűen képtelen vagyok bizonyos szabályoknak megfelelni. Leginkább a fölösleges dolgokat értem ez alatt, amiket csak azért kell úgy csinálni, „mert így szokás” vagy mert éppen „ez a trend”. Főleg az utóbbi dologgal volt a legnagyobb bajom. Nem szeretem, ha meg akarják mondani, hogy mit szeressek, mi tetsszen. Mintha a szépség nem egy szabadon választott, szubjektív dolog lenne, hanem egy szabályozott jelenség. Nem lehetett újítani, legalábbis az egyetemi tanulmányok szintjén még nem, én pedig rettenetesen szenvedtem ettől, és nem volt türelmem kivárni azt a tizen… akárhány évet, amíg építészként végre azt csinálhatom, amit akarok.
Ékszerek és én
Az ékszerekhez akkor kerültem igazán közel, amikor valamikor a harmadik tanév táján egy sportbaleset eredményeként a kézügyességem pár hónap alatt elpárolgott a semmibe, véglegesen. Minden újra kellett (volna) tanulni, ezzel pedig nem tudtam megbékélni. A kiábrándulásom az építészetből is ekkor kezdődött, és kellett valami, ami örömet okoz.
Így kezdtem el gyöngyözni, mintegy terápiás jelleggel, de teljesen spontán, egy véletlennek köszönhetően. Csak utólag fedeztem fel, hogy gyakorlatilag a gyöngyözéssel tanultam meg újra finom dolgokat művelni a kezemmel. Ahogy fejlődtem tudásban a gyöngyös technikák terén, úgy finomodtak a mozdulataim, az újdonság varázsa pedig elvonta a figyelmemet arról, hogy milyen nehéz volt ez a fejlődés.
„Fele királyságom”
Első ékszeres „vállalkozásom” Fele királyságom néven futott hat évig, ez volt a tisztán gyöngyös, szárnypróbálgatós időszak. Néhány év után azonban úgy éreztem, hogy a gyöngyökkel önmagában nem tudom kifejezni, létrehozni azokat az alkotásokat, amik a fejemben megszülettek. A legnagyobb múzsám a természet, annak lenyűgöző formái, rendszerei, törvényszerűségei és hatalma. És ezzel együtt természetesen a színek, minden mennyiségben.
Az alkotást már ekkor is átjárta a mérnöki szemlélet, a legjobb alapanyagokhoz való mániákus ragaszkodás, a kísérletezés, és minden hibalehetőség kizárása. Az ékszereket a mai napig kemény teszteknek vetem alá, és folyamatosan dolgozom azon, hogy az ékszereim a kézműves indíttatás ellenére ugyanúgy a tartósságot, a megbízhatóságot, az „örök gyönyört” képviseljék, mint a nemesfém ékszerek.
Kis szünet után új anyagot fedeztem fel, a süthető gyurmát, amit nagyszerűen lehet kombinálni a gyöngyökkel. Egyúttal minden kis finom részletet meg lehet vele örökíteni, amit a gyöngyök nem tudnak. Létrehoztam a FRESHMOOD márkát és úgy érzem, ebben megtaláltam azt a világot, amiben igazából otthon vagyok és mindent meg tudok valósítani, amit elképzelek.
Csodálatos folyamat ez, a maga minden nehéz időszakával együtt: felfedezni, hogy mi rejlik bennünk igazán, mit szeretünk, mi a fontos nekünk, hogyan lehetünk igazán önmagunk. Ezeket a tapasztalatokat az élet minden más területén hasznosítani tudom és a FRESHMOOD-dal közvetíteni vágyom minden tudatos nőnek, mintegy segítségként, bátorításként, hogy merjék felvállalni önmagukat. Keressék meg a valódi énjüket, mert ezzel nem csak ők maguk, hanem a környezetük is sokkal jobban fogja érezni magát. A mai világban talán erre lenne a legnagyobb szükség: őszinte, önbizalommal teli, hiteles emberekre.
A következőkben néhány kedvenc munkám mutatom meg a Fele királyságomból és a FRESHMOOD–ból egyaránt válogatva, időrendben.
Ezt a lepkés hajdíszt egy pályázatra készítettem alig néhány hónappal azután,
hogy elkezdtem gyöngyözni.
A mai napig nem értem, hogyan tudtam akkor ilyen komplex dolgot összehozni,
de szerencsére ez nem is számít 🙂
Az Avatar c. film ihlette ezt a nyakéket,
ami szintén pályázatra készült, a neve Eywa’s Idyll.
Talán ez a legkomolyabb gyöngyös munkám.
A személyes kedvencem a mai napig ez az ékszer,
az Aurora Borealis, amit a sarki fény ihletett
és egy csodálatosan szép fiatal lány lett a viselője, aki több mint egy évig várt arra,
hogy az övé lehessen ez az ékszer.
A Rise szett már a FRESHMOOD „színeiben” készült,
ötvözve a gyurma és a gyöngyök előnyeit.
A szirmokon valódi levelek erezete látható,
ami a legtöbb FRESHMOOD ékszerre jellemző.
Imádom a természet lenyomatait felhasználni az ékszerekben.
A Csigamese medált a dunai tányércsigák ihlették,
kicsit összehozva az ammoniteszekkel, amik ősi, megkövesedett,
kikristályosodott csigák.
Hát ez a gyurma-csiga is kikristályosodott 🙂
Bár a fentieknél ezek az ékszerek sokkal egyszerűbbek,
mégis jelenleg a Scents medálok állnak a legközelebb a szívemhez.
Az egyszerűség, a tisztaság, színek és a természet formái egy helyen,
számomra ez nagyon kedves kombináció 🙂
És nem utolsó sorban ők valók a leginkább a mindennapos viselésre
és én nem csak a különleges alkalmakkor szeretnék sugárzóan szép nőket látni,
hanem a hétköznapokon is.
Kattints a képre és megismerheted a többi alkotásomat is!
Zsu
Tetszenek Zsu alkotásai?
Mutasd meg ismerőseidnek is!