Régen mutattam gyöngycsibés mesét, most mutatok, de gyöngyös képek helyett, rajzos kép lesz benne. 😉

Több hónappal ezelőtt apránként kis részletek kerültek fel a Gyöngycsibék és barátaik oldalra a legújabb gyöngycsibés meséből. A mesét többen követték, de a legkitartóbb Niki volt. 😀 Ezért neki elküldtem a csigás mese 1. részét teljes egészben és felajánlottam, hogy ha rajzot is készít hozzá, akkor az ő alkotásával fogom közzétenni ezt a mesét. 😉 Niki lelkesen rajzolt, és én most betartom az ígéretemet, az ő rajza került a mesébe. 😉

Fogadjátok Tőle szeretettel! 😉 

Akkor kezdődjön a mese! 😀

 

Ki ismeri Csiga Zsigát?

 

 

– Igyekezzetek! Már indulni kellene! – sürgette a többieket Kéki Kari.

 – Igyekszünk! – kiáltották vissza a csibelányok.

 – Olyan lassúak vagytok, mint a csigák! – szólt újra Kari.

 – Csigák? – kérdezett vissza Ciklámen Cili, aki már ott is állt Kari mellett.

 – Igen! “Csigák” vagytok! – mondta dühösen.

 – Ne mérgelődj Kari! – csitította Taréj Lali.

 – De mérgelődök, mert már régen játszhatnánk, ha a lányok gyorsabbak lennének – érvelt Kari.

 – Kik azok a csigák? – kérdezte csendesen Babi, amikor ő is megérkezett Rozival.

 – Azok a csigák, akik olyan lassan mozognak, mint Ti – türelmetlenkedett tovább Kari.

 – Értem – válaszolta Babi, pedig nem értette.

 – Hogyan néz ki egy csiga? – kíváncsiskodott tovább Cili.

 – Kicsi, lassú és a hátán viszi a házát –felelte egyre idegesebben Kari.

 – Viszi a házát?! – kérdezte döbbenten Babi.

 – Igen!!! – válaszolta Kari, de már nagyon menni akart.

 – Akkor nem csoda, hogy lassú! Te is lassú lennél Kari, ha a hátadon kellene vinned a házadat – állapította meg Rozi.

A többiek kuncogni kezdtek, Kari pedig mérgesen hallgatott.

 – Nekem van csiga ismerősöm és nem is olyan lassú – szólalt meg csendesen Vili.

Mindenki kíváncsian feléje fordult.

 – Ismersz csigákat? De jó! De jó! – ugráltak örömükben a csibelányok.

 – Szerintem pedig, akkor is lassúak – mondta Kari félhangosan.

 – Nekünk miért nem mondtad? Hol találkoztál velük? Hol laknak? Hányan vannak? – csak úgy záporoztak a kérdések.

 – Ne kérdezzetek ilyen sokat egyszerre! Nem győzöm a válaszokat… Csak sorban kérdezzetek újra! – állította meg őket Vili.

 – Akkor hol is találkoztál velük? – tette fel újra a kérdését Babi.

 – Nem velük, csak vele találkoztam, mert csak egy csigát ismerek. Ő Csiga Zsiga és nem messze a Pampafű ligetnél találkoztunk – felelte Vili.

 – Pampafű ligetnél? Én sose láttam ott csigát – csodálkozott Kari.

 – Persze, hogy nem láttál, mert nem ott lakik, hanem a Locsogó patak partján.

 – De akkor, hogyan került olyan messzire? – érdeklődött Cili.

 – Csiga Zsiga azt mesélte, hogy éppen hűsölt az egyik kő árnyékában, amikor gyerek jártak arra és az egyik felvette, és magával vitte. Zsigát a hátizsákjára tette rá, így rövid idő múlva leesett róla. Szerencsére nagy fű volt és így nem tört el a csigaház. Mi a Pampafű ligetnél találkoztunk és megkért arra, hogy segítsek neki visszajutni a patakpartra.

 – Némelyik gyerek nagyon meggondolatlan – állapította meg Lali.

 – Igen, de szerencse, hogy találkoztunk és segítettem neki visszajutni a többiekhez.

 – De, hogyan segítettél? A csigák nagyon lassan másznak… – kérdezte Kari.

 

 – Valóban, ez nagyon nehéz feladat volt. De nagyon jól kitaláltam. Az útszélén volt egy nagyobb méretű levél, arra rámászott Zsiga. Aztán én megfogtam a levél „nyelét” a csőrömmel és óvatosan húzni kezdtem. Szerencsére Zsiga még kicsi csiga, így viszonylag gyorsan haladtunk. Néha kicsit pihentem és jókat beszélgettünk.

 – De jó lenne vele találkozni! – sóhajtotta Babi.

 – Valóban jó lenne, legalább meglátnátok, hogy milyen lassú! Csigalassú… – szólalt meg újra Kari.

 – Kari! Te nem szereted a csigákat? – érdeklődött Babi.

 – Miből gondolod? – kérdezett vissza Kari.

 – Abból gondolom, hogy állandóan csúfolod a csigákat. Mindig a lassúságukkal jössz, pedig nem is láttad még, hogy milyen lassúak.

 – Nem csúfolom. Igaz, hogy még nem is láttam, de már sokszor hallottam, hogy a csigák lassúak – védekezett Kari.

 – Figyeljetek rám, holnap szervezek egy találkát Csiga Zsigával, és majd meglátjuk, hogy valóban milyen lassú – ígérte Világ Vili.

A csibelányok ugráltak örömükben!

 – De jó! Megismerjük Csiga Zsigát, aki szerintem nem is lassú – lelkendezett Cili.

A csibegyerekek elmentek játszani. Ennek Kari már nagyon örült, mert unta a „csigás” történetet. De azért ő is kíváncsi volt a másnapi találkozóra…

A történet még nem ért véget, hamarosan megismerhetjük Csiga Zsigát.

Én is nagyon várom a mese folytatását és remélem újra rajzolhatok 😉
– fejezte be Müller Niki,

aki a kedves rajzot készítette a gyöngycsibékről és Csiga Zsigáról!

 

Köszönöm Niki anyukájának, hogy megmutatta Niki rajzát.

Figyeljétek Ti is az új részleteket és esélyetek lesz,
arra hogy elsők között kapjátok meg a teljes mesét és még rajzot is készíthettek hozzá,
ami megjelenik itt a blogon! 😉

Ennek a mesének a folytatása már elkészült ITT olvashatod… 😉 

Szeretnél Csiga Zsigát fűzni gyöngyből? A leírást itt találod

Találkozzunk a Mesés gyöngycsibe klubban is,
ahol különböző játékok, feladatok, ajándékok várnak!

Szívesen olvasnád a gyöngycsibés meséket mesekönyvből?

Jó hírem van! A mesekönyvek megvásárolhatók, itt

13295391_1139716172753957_460365834_n

 Tetszett a mese gyermekednek? Igen? 😀

Mutasd meg kisgyerekes ismerőseidnek is!

Köszönöm!

Mentés

Mentés