Régen mutattam gyöngycsibés mesét, most mutatok, de gyöngyös képek helyett, rajzos kép lesz benne. 😉 Több hónappal ezelőtt apránként kis részletek kerültek fel a Gyöngycsibék és barátaik oldalra a legújabb gyöngycsibés meséből. A mesét többen követték, de a legkitartóbb Niki volt. 😀 Ezért neki elküldtem a csigás mese 1. részét teljes egészben és felajánlottam, hogy ha rajzot is készít hozzá, akkor az ő alkotásával fogom közzétenni ezt a mesét. 😉 Niki lelkesen rajzolt, és én most betartom az ígéretemet, az ő csiga rajza került a mesébe. 😉
Fogadjátok Tőle szeretettel! 😉
Akkor kezdődjön a mese! 😀
Ki ismeri Csiga Zsigát?
– Igyekezzetek! Már indulni kellene! – sürgette a többieket Kéki Kari.
– Igyekszünk! – kiáltották vissza a csibelányok.
– Olyan lassúak vagytok, mint a csigák! – szólt újra Kari.
– Csigák? – kérdezett vissza Ciklámen Cili, aki már ott is állt Kari mellett.
– Igen! “Csigák” vagytok! – mondta dühösen.
– Ne mérgelődj Kari! – csitította Taréj Lali.
– De mérgelődök, mert már régen játszhatnánk, ha a lányok gyorsabbak lennének – érvelt Kari.
– Kik azok a csigák? – kérdezte csendesen Babi, amikor ő is megérkezett Rozival.
– Azok a csigák, akik olyan lassan mozognak, mint Ti – türelmetlenkedett tovább Kari.
– Értem – válaszolta Babi, pedig nem értette.
– Hogyan néz ki egy csiga? – kíváncsiskodott tovább Cili.
– Kicsi, lassú és a hátán viszi a házát –felelte egyre idegesebben Kari.
– Viszi a házát?! – kérdezte döbbenten Babi.
– Igen!!! – válaszolta Kari, de már nagyon menni akart.
– Akkor nem csoda, hogy lassú! Te is lassú lennél Kari, ha a hátadon kellene vinned a házadat – állapította meg Rozi.
A többiek kuncogni kezdtek, Kari pedig mérgesen hallgatott.
– Nekem van csiga ismerősöm és nem is olyan lassú – szólalt meg csendesen Vili.
Mindenki kíváncsian feléje fordult.
– Ismersz csigákat? De jó! De jó! – ugráltak örömükben a csibelányok.
– Szerintem pedig, akkor is lassúak – mondta Kari félhangosan.
– Nekünk miért nem mondtad? Hol találkoztál velük? Hol laknak? Hányan vannak? – csak úgy záporoztak a kérdések.
– Ne kérdezzetek ilyen sokat egyszerre! Nem győzöm a válaszokat… Csak sorban kérdezzetek újra! – állította meg őket Vili.
– Akkor hol is találkoztál velük? – tette fel újra a kérdését Babi.
– Nem velük, csak vele találkoztam, mert csak egy csigát ismerek. Ő Csiga Zsiga és nem messze a Pampafű ligetnél találkoztunk – felelte Vili.
– Pampafű ligetnél? Én sose láttam ott csigát – csodálkozott Kari.
– Persze, hogy nem láttál, mert nem ott lakik, hanem a Locsogó patak partján.
– De akkor, hogyan került olyan messzire? – érdeklődött Cili.
– Csiga Zsiga azt mesélte, hogy éppen hűsölt az egyik kő árnyékában, amikor gyerek jártak arra és az egyik felvette, és magával vitte. Zsigát a hátizsákjára tette rá, így rövid idő múlva leesett róla. Szerencsére nagy fű volt és így nem tört el a csigaház. Mi a Pampafű ligetnél találkoztunk és megkért arra, hogy segítsek neki visszajutni a patakpartra.
– Némelyik gyerek nagyon meggondolatlan – állapította meg Lali.
– Igen, de szerencse, hogy találkoztunk és segítettem neki visszajutni a többiekhez.
– De, hogyan segítettél? A csigák nagyon lassan másznak… – kérdezte Kari.
– Valóban, ez nagyon nehéz feladat volt. De nagyon jól kitaláltam. Az útszélén volt egy nagyobb méretű levél, arra rámászott Zsiga. Aztán én megfogtam a levél „nyelét” a csőrömmel és óvatosan húzni kezdtem. Szerencsére Zsiga még kicsi csiga, így viszonylag gyorsan haladtunk. Néha kicsit pihentem és jókat beszélgettünk.
– De jó lenne vele találkozni! – sóhajtotta Babi.
– Valóban jó lenne, legalább meglátnátok, hogy milyen lassú! Csigalassú… – szólalt meg újra Kari.
– Kari! Te nem szereted a csigákat? – érdeklődött Babi.
– Miből gondolod? – kérdezett vissza Kari.
– Abból gondolom, hogy állandóan csúfolod a csigákat. Mindig a lassúságukkal jössz, pedig nem is láttad még, hogy milyen lassúak.
– Nem csúfolom. Igaz, hogy még nem is láttam, de már sokszor hallottam, hogy a csigák lassúak – védekezett Kari.
– Figyeljetek rám, holnap szervezek egy találkát Csiga Zsigával, és majd meglátjuk, hogy valóban milyen lassú – ígérte Világ Vili.
A csibelányok ugráltak örömükben!
– De jó! Megismerjük Csiga Zsigát, aki szerintem nem is lassú – lelkendezett Cili.
A csibegyerekek elmentek játszani. Ennek Kari már nagyon örült, mert unta a „csigás” történetet. De azért ő is kíváncsi volt a másnapi találkozóra…
A történet még nem ért véget, hamarosan megismerhetjük Csiga Zsigát.
Én is nagyon várom a mese folytatását és remélem újra rajzolhatok 😉
– fejezte be Müller Niki,
aki a kedves rajzot készítette a gyöngycsibékről és Csiga Zsigáról!
Köszönöm Niki anyukájának, hogy megmutatta Niki rajzát.
Figyeljétek Ti is az új részleteket és esélyetek lesz,
arra hogy elsők között kapjátok meg a teljes mesét és még rajzot is készíthettek hozzá,
ami megjelenik itt a blogon! 😉
Ennek a mesének a folytatása már elkészült ITT olvashatod… 😉
Szeretnél Csiga Zsigát fűzni gyöngyből? A leírást itt találod
Találkozzunk a Mesés gyöngycsibe klubban is,
ahol különböző játékok, feladatok, ajándékok várnak!
Szívesen olvasnád a gyöngycsibés meséket mesekönyvből?
Jó hírem van! A mesekönyvek megvásárolhatók, itt
Tetszett a mese gyermekednek? Igen? 😀
Mutasd meg kisgyerekes ismerőseidnek is!
Köszönöm!
