Sok-sok évvel ezelőtt megismertem egy olyan alsós tanító nénit, aki mindig minden újdonságra nyitott volt és rendkívül kreatív. A gyerekkel sok mindent alkotott, ha kevés volt a pénz a hozzávalókra, akkor megkereste a legolcsóbb variációt, de akkor is elkészítették. 😀 Az idő úgy hozta, hogy néhány év múlva másik iskolába kerültem és közel 20 évig nem is találkoztunk… Néhány hónapja a Facebook “közbeszólt” és újra találkoztunk… Kíváncsi voltam, hogy vajon alkot-e valamit? Alkot bizony! Igen csak aprólékos munkával sok-sok csodát! Mit is? Erről meséljen ő!

Át is adom a szót Ligetváriné Zsuzsának, aki most nem az iskoláról fog mesélni…

Kézimunkázni mindig szerettem. Kötöttem a családnak pulcsikat, ruhákat, babakocsira takarót. Horgoltam terítőket, függönyöket, szoknyákat, sőt fürdőruhát is. Hímeztem különböző technikákkal együttest a szoba bútoraira vagy pl. ingekre. Amikor a makramé volt a divat készítettem virágtartókat, faliképeket, faliszőnyeget. Géppel is varrtam, szabásmintát szerkesztettem, sok mindent meg tudtam így varrni. 😀

A patchworkkel nagyon szerencsés időben találkoztam. 😀 Éppen nyugdíjba mentem, így sok lett a szabadidőm.
A nászasszonyom varrt egy négyzetekből összeállított 200*140 cm-es takarót. Azt mondta, olyan nehéz volt, hogy soha többet ilyent nem varr. 🙁 Ránéztem, “Mi ebben olyan nehéz?”- gondoltam. Rákerestem az interneten. Rögtön tudtam, hogy ezt nekem találták ki. Ennek már 7 éve, a “szerelem” azóta is tart. 😀

A patchworköt az amerikai asszonyok találták ki, amikor még meg kellett őrizni minden kis anyagdarabot. Ez a gondolat nekem ma is tetszik. 😀  Nagyon sok olyan ruha van körülöttünk, ami szemétre menne. A használható részeket én feldolgozom… Így lesz a fiaim kinőtt, divatjamúlt farmerjeiből utazótáska vagy éppen szőnyeg.

Tulajdonképpen négyzetekből, háromszögekből állnak a minták, de a variációk kimeríthetetlenek.
Odaülsz a géphez egy marék négyzettel és lesz belőle táska…

Vagy terítő… A lényeg az, hogy praktikus, a mindennapokban használható dolgokat varrok.

Ehhez a kis csillagos takaróhoz 628 db 3 és fél cm-es négyzetet kellett kivágnom.
Az elemeket sablonnal rajzoltam meg, ollóval vágtam ki.
Egy 200*240 cm-es takaró elkészítéséhez kell egy hét,
de naponta sokszor többet varrok, mint 8 óra (főleg télen).

Kis unokámnak egyik kedvenc szoknyája. 😉

Kedvelem az állatos motívumokat, melyekkel kicsiknek…

és nagyoknak is készítek alkotást…

A szív is kedvelt blokk a takarók készítésénél.
Lehet négyzetekből, háromszögekből, és lehet rátét is.

 

A foltvarrásban minden blokknak van neve, melyet szintén az amerikai asszonyok adtak.
Ez a holland rózsa vagy ács kereke.

 Most újra egy állatos blokkot találtam, és kipróbáltam a kék madarat egy kis táskán.

A foltvarrással készített faliórám már 3 éve mutatja a pontos időt…

És az idő nem áll meg, sok új tervem van…
Most gyűjtöm a kék anyagokat, hogy megvarrjam a boldogság kék madarait egy takarón…

Az órára kattintva eljutsz az albumomba, ahol sok szeretettel várlak,
itt megnézheted a többi alkotásomat is. 😉

Kedves Zsuzsa!

Örülök, hogy nyugdíjas éveid ilyen aktívak és kreatívak.
Sok sikert kívánok a további alkotásaidhoz,
a boldogság kék madara takaród elkészítéséhez!

😉

Tetszenek Zsuzsa csodálatos takarói? Igen?
Akkor mutasd meg ismerőseidnek is! 😉

Köszönöm!

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés