A varrásról mindig a varrónők jutnak eszünkbe és a ruhaféle alkotások, esetleg párnák, vagy függönyök. Játékok varrására ritkábban gondolunk. 🙁 Pedig mostanában egyre több színes ölelgetni való játékkal találkozhatunk, vagy olyannal, amely “tevékenységre is buzdít”. 😉  

Ilyen varázslatos dolgokat alkot Judit, akinek most át is adom a szót…

Csanádi Judit vagyok, két gyermekes édesanya, rajztanár, textiltervező. Lányaim születése előtt egy alapfokú művészeti iskolában tanítottam, Baja környéki falvaiban, összesen tizenkettőben. 6-14 éves gyerekek jártak hozzám, de gyakran jöttek „titokban” az óvodás kistestvérek is. Nagyon szerettem a gyerekek társaságát, a tanítást, a falusi iskolák meghitt hangulatát. Jelenleg Budakalászon élek családommal. Úgy alakult, hogy nem tudtam visszamenni tanítani az alapfokú művészetoktatásba, lévén az délutáni, sokszor estébe nyúló elfoglaltság, és a gyermekeimnek még szükségük van rám ebben a napszakban. A rajztanárképző előtt Pécsen végeztem textil szakon, itt szövést, kárpittervezést, rajzot és festészetet tanultam. Innen jött, hogy itthon kialakítottam egy kis műhelyt, lakástextileket készítek évek óta, és szinte észrevétlenül alakult közben a gyermekjátékok készítése. A Textil Fészek gondolata egy éve született meg bennem. 😉 

Az első munkám egy textil kismadár volt, aminek odút készítettem. Olyan játékot szerettem volna a gyerekek kezébe adni, ami tevékenységre, játékra ösztönöz, mesét lehet vele szőni. A kis figura ki-be helyezése a kezecskéken kívül megmozgatja a fantáziát is. Az odúba bújás élménye számomra egy fontos gyermekkori élmény, mely kalandos, és biztonságot nyújt. Az odúba, a családi fészekbe mindig vissza lehet térni megpihenni, feltöltekezni, majd innen indulni újra és újra világot megváltó kalandokra. Innen jött a Fészek elnevezés. 😀

A textiles vonzódás még nagyapám szabóműhelyében kezdődött 5 évesen, ahol nagyon sokat tartózkodtam. Ebéd után hazavitt az óvodából, és a szabóműhelyben lehettem vele késő délutánig. Megmutatta, hogyan kell ülepet szabni a nadrágnak, hogy rendes fazonja legyen, sok babaruhát varrtunk együtt. Legjobban egy 3 dimenziós egérre emlékszem, amelyet maradék bőrdarabokból varrtunk. Kitömtük, bekentük kolbásszal, és a macskának adtuk játszani. 😀 Sikerült elültetnie bennem, hogy mindent el lehet készíteni, csak jól meg kell tervezni előtte. Azóta is a modellezés a szabásminta készítés a kedvenc mozzanatom. Nagyon sokat mérek, szeretem, ha pontos a munka és nem ér meglepetés a végén.

És persze a színek, az anyagok kiválasztása, összehangolása a másik kedvenc terület. Kutatom a szép, különleges mintájú anyagokat, a viselet jellegű textilek között sok a szép, harmonikus mintájú, színű anyag.

A madárodú után következtek az első nagyobb méretű állatfigurák, melyek azóta is a lányaim kedvencei. Látva, hogy mennyivel többre értékelik, mint a boltban vásárolt plüss társaikat, kedvet kaptam a készítésükhöz, és egyre több ismerősöm kapott ajándékba.

A figurák tervezésénél az első rajzon már szinte kialakul a karakter, csak az arányokon finomítok sokáig. A gyerekek kedvencei a nagy méretű, 35-40 cm-es öltöztethető állatfigurák, azok közül is talán a lovak, nyulak leginkább. Időnként igény merül fel egyéb állatrokonok elkészítésére is, mondjuk kistestvérre, vagy anyukára, apukára. Szeretem, amikor a gyerekek konkrét igényekkel állnak elő, ilyenkor már látszik, hogy jár a fantáziájuk.
Van, aki a pici filcállatokkal játszik szívesebben, azokból gyűjt össze többet is.

A fali textilképek készítése a kedvencem, itt kárpittervezői tudásomat tudom kamatoztatni. Zsebes változataival játszani is lehet, és még helyet sem foglal a szobában. A nagy, fa babaház alternatívája lehet egy falon függő textil változat. A népmesei motívum, az égig érő fa, visszatérő eleme a képeimnek.

A munkáimba igyekszem valami pluszt tervezni, amivel kitűnnek az átlagból, ami megadja a varázsukat. Egy-két varrott rejtekhely, kis táska vagy fonható sörény a lónak, zsebek a könyvecskékbe. Látom, hogy a gyerekek rácsodálkoznak a finom részletekre, igénylik az esztétikus ingergazdagságot.

Eddigi munkáimat főként rokonoknak, barátoknak készítettem, de újabban egyre több az egyéni megkeresés is a Textil Fészek oldalamon keresztül. Nagyon szeretném, ha megtalálnánk egymást azokkal az emberekkel, akik értékelik az egyedi tervezésű munkákat, és a bennem élő mesés képi világot.
Eddigi visszajelzések azt mutatják, hogy megérzik a gyerekek a szeretettel készített játékokban a lelket, és jobban ragaszkodnak hozzájuk, vigyáznak rájuk.

Az én lányaim látják, ahogyan dolgozom, és ők is próbálkoznak már ezzel-azzal. A nagyobb gyapjúfilcből készít szívesen díszeket, figurákat, a kisebb pedig papírból, dobozokból kezdett önállóan dolgozni térben is.

Az alkotói tevékenység nehézségét abban látom jelenleg, hogy habár vannak fórumok, vásárok, boltok, ahol lehet találkozni egyedi munkákkal, mégis általánosságban elmondható, hogy nehezen érik el egymást az alkotók és a közönség. Szeretném, ha minél több anyuka és kisgyerek ismerné meg az alkotásaimat, melyet nem csak ölelgetni lehet, hanem szókincset fejleszteni, tevékenykedni és kézügyességet fejleszteni. 

Sok szeretettel várok minden érdeklődőt a Textil Fészek oldalamon 😉

Kedves Judit! 
Köszönöm, hogy megmutattad nekünk a varázslatos játékaidat, amelyek játék közben sokféle képességet is fejlesztenek. 😉 További klassz ötleteket kívánok! 🙂

😀

Tetszik az ötlet? Mutasd meg kisgyerekes ismerőseidnek!

Te milyen ötletekkel segíted gyermeked vagy a tanítványaidat?
Készíts a munkáról fotókat és mutasd meg nekünk is!
Legyetek Ti is kreatívak, ezt én tanácsolom, Kreatív Kata! 😉 

A játssz sokat gyermekeddel!
És játék után biztosan jól esik egy kis
 gyöngycsibés mese. 😉

Köszönöm! 😀